Tagok

Kovács Karolina Eszter

FKA-tagság

Tagság ideje:  2022–

MTA

MTA-osztály: II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
MTA-azonosító: 10057913
MTA-link: https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10057913

Kutatási terület

Pszichológiai tudományok, neveléstudományok

Munkahely

Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet

Bemutatkozás

Kovács Karolina Eszter pszichológus, szakfordító, sport-pszichodiagnosztikai szakember-jelölt. Doktori fokozatát 2019-ben szerezte a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Neveléstudományi Doktori Programjában. Kutatásaiban elsősorban a fiatalok egészségtudatosságát mint nem-tanulmányi eredményességét vizsgálja különböző pedagógiai és pszichológiai  faktorok mentén, különös tekintettel a sportra. Tagja a Magyar – és Oktatáskutatók Egyesületnek (Hungarian Educational Research Association, HERA), a Magyar Pszichológiai Társaságnak (MPT), emellett a Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Intézet (Center for Higher Educational Research and Development, CHERD-H) szenior kutatója. 2019 óta dolgozik a Debreceni Egyetemen tanársegédként. A 2019/20-as tanév óta mentor és óraadó a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjában (DETEP), amelynek keretein belül jelenleg pszichológia alapszakos hallgatók mentorálási feladatait látja el. 2022-ben csatlakozott a Cambridge University ReachSci Global Programme-hez, amelynek keretein belül 2022 nyarán helyi mentorként támogat olyan kutatás iránt érdeklődő egyetemi hallgatókat, akik a hallgatói populációban alulreprezentáltak (például STEM képzésben részt vevő nők, valamilyen fogyatékossággal rendelkező alap- és mesterszakos hallgatók). 2016 óta a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) szerkesztője, 2019 óta főszerkesztő-helyettese. 2021-ben az Universitas Alapítvány ösztöndíjasa volt, 2016-ban elnyerte a Nemzeti Tehetségprogram Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat, 2014-ben pedig a Pro Regione (A Magyar Vidékért) ösztöndíjat. 2019-ben a HERA Önkéntes tevékenységet elismerő oklevéllel jutalmazták önkéntes tevékenységét.

FKA-s válogatott publikációk

A kutatónőknek számos kihívással kell szembenézniük karrierjük során; helyzetük mind hazánkban, mind külföldön sajátos. Az alapképzésekben tudományterülettől függően jellemzően még kiegyenlített a nemi megoszlás, de az oktatói-kutatói pozíciókban – különösen azok előrehaladásával – már jelentőssé válik a férfiak felülreprezentáltsága. Tanulmányunkban a kutatónők sajátos helyzetét, karrierút-jellemzőit, problémáit és az eredményességüket hátráltató tényezőket mutatjuk be, korábbi kutatási eredmények és szakirodalmi ténymegállapítások alapján. A kutatónők gyakran számolnak be arról, hogy karrierjük során diszkriminációval és nemi alapú előítéletekkel kell szembenézniük. Az üvegplafon jelensége is tetten érhető: a vezető akadémiai pozíciókban lévő nők aránya jóval alacsonyabb a férfiakénál. Ennek okai közé tartoznak a szakmai hálózatokhoz való nehezebb hozzáférés, a mentorálás hiánya, valamint a nemi sztereotípiák. A karrierszünetek – például a gyermekvállalás – szintén jelentős hatással vannak a kutatónők karrierjére. Gyakran előfordul, hogy ezek a szünetek lelassítják vagy megakadályozzák a szakmai előmenetelt, mivel a kutatási tevékenység folytonossága megszakad, és ez a publikációs eredményességben és a nyertes pályázatok eloszlásában is megmutatkozik. Tanulmányunkat néhány nemzetközi jó gyakorlattal, valamint néhány javaslattal zárjuk.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) tagjai által 2018-ban és 2021-ben végzett széles körű felmérések rávilágítottak arra, hogy a Magyarországon élő 45 év alatti fiatal kutatók és egyetemi oktatók pályaelhagyásának hátterében álló okok egyikére választ adhat az ösztöndíj és pályázati rendszerek átalakítása. Jelenleg a fiatal kutatók és oktatók több mint fele ösztöndíjból egészíti ki jövedelmét, amely bizonytalan forrás a teljes nettó összjövedelmük sokszor a felét is kiteszi. Az áttekintés során kiválasztottunk négy hazai és nemzetközi pályázatot (OTKA, Bolyai, Lendület és ERC), amelyek a PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak szóló hosszú futamidejű pályázatok, tisztán kiválósági alapon működnek, minden évben megnyílnak, és egymástól függetlenül pályázhatók. Az általunk azonosított legfőbb probléma – az alacsony nyerési arány mellett – a futamidő-arányosan meghatározott támogatási összeg szerinti „középkategória” hiánya, tehát az, hogy csak alacsony intenzitású, sokak számára elérhető, illetve relatíve magas intenzitású, rendkívül szűk körben elérhető támogatások állnak rendelkezésre. A pályázható összegek lényegében változatlanok maradtak az elmúlt öt évben (következésképpen elinflálódtak), és az elosztásuk is aránytalan (például a pályázók mindössze negyede nő). Jelen cikkünkben javaslatokat fogalmazunk meg a pályázatok életpályamodell-szerű újragondolására, melyben a jelenleginél kiszámíthatóbb és transzparensebb pályázati lehetőségek szerepelnek.

Utolsó módosítás dátuma:

2025.05.26.