Tagok

Wilhelm Imola

FKA-tagság

Tagság ideje:  2021–

MTA

MTA-osztály: VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

MTA-azonosító: 10028589

MTA-link: https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=22200

Kutatási terület

Neurobiológia

Munkahely

HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Bemutatkozás

Wilhelm Imola a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének tudományos főmunkatársa, kutatóorvos. Tudományos érdeklődésének központjában az agyi keringés, a neurovaszkuláris egység és a vér-agy gát áll. Ezen belül azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszanak a neurovaszkuláris egység sejtjei, elsősorban a periciták, az agyi metasztatikus és gyulladásos folyamatokban, illetve az öregedésben. Számos nemzetközi szakcikk és könyvfejezet szerzője, melyekre több mint 2000 független hivatkozást kapott. Vezető kutatóként öt kutatási pályázat fűződik a nevéhez. Számos folyóirat, valamint nemzeti és nemzetközi pályázatok rendszeres bírálója. 2008-ban Dr. Joó Ferenc Alapítvány az Agykutatásért díjban, 2013-ban Akadémiai Ifjúsági Díjban, 2012-ben és 2016-ban Bolyai János Kutatói Ösztöndíjban részesült, 2021-ben pedig elnyerte a L’ORÉAL-UNESCO Nőkért és a Tudományért díjat. A Szegedi Tudományegyetemen részt vesz a graduális és posztgraduális képzésben, több szakdolgozat és diplomamunka, illetve PhD-hallgató témavezetője. 2020 óta a Szegedi Tudós Akadémia Szent-Györgyi-mentora, 2021-től 2023-ig az NKFIH Idegtudományok zsűri szakértői csoportjának tagja. Fontosnak tartja a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő tevékenységet is: 2014 óta Kutatók Éjszakája, 2018 óta Agykutatás Hete előadó. Házas, egy gyermek édesanyja.

FKA-s válogatott publikációk

Exclusion of Universities from EU Funds Hurts Young Researchers – Research Report

In 2022, citing the erosion of transparency and academic freedom in Hungary, the Council of the European Union suspended research related EU funding and exchange programmes to Hungarian universities run by newly established public interest trusts. There has been unceasing debate between the EU and Hungary since then, while the recent initial hearings of the universities’ appeals in the Court of Justice of the European Union suggest that lasting suspension will be the outcome. Here we summarize a comprehensive survey that reveals a troubling landscape for the Hungarian academic and research communities as a consequence of the ban. Particularly alarming is the pronounced impact on early career researchers, not just from institutions directly affected by the suspension but, strikingly, from those still eligible for funding. The findings of the survey underscore a pervasive uncertainty among non-Hungarian EU consortia leaders about whether to engage with Hungarian universities and research institutes at all. This climate of doubt may well result in detrimental effects on the international stature of Hungarian research, hinting at long-lasting impediments to the country's scientific competitiveness on the European stage.

A fiatal kutatóknak káros az európai uniós forrásokból történő kizárás – Kutatási jelentés

2022-ben az Európai Unió Tanácsa az átláthatóság és az akadémiai szabadság csorbulására hivatkozva felfüggesztette az alapítványi fenntartású magyar egyetemek uniós kutatási forrásokhoz és csereprogramokhoz való hozzáférését. Az EU és Magyarország között azóta is folyamatos a vita, hat egyetem fellebbezésének közelmúltbeli első tárgyalása az Európai Unió Bíróságán pedig a források elhúzódó felfüggesztését valószínűsíti. Az alábbiakban egy átfogó kérdőíves felmérés eredményeit foglaljuk össze, amely a magyar tudományos- és kutatói közösséget érintő, a felfüggesztés következtében kialakult helyzetet tárja fel. Az eredmények közül különösen riasztó az a megállapítás, amely szerint a hatások nemcsak a felfüggesztett intézményekben dolgozókat, hanem a még finanszírozásra jogosult intézmények munkatársait is érintik. A felmérés eredményei rámutatnak arra az átható bizonytalanságra is, amely az EU-s kutatási pályázatok külföldi konzorciumvezetőinek körében tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán érdemes-e együttműködniük magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Ez a kétségekkel teli légkör károsan hathat a magyarországi kutatás nemzetközi megítélésére, amely hosszú távon akadályozhatja az ország tudományos versenyképességét.

Az ösztöndíjak és támogatások szerepe a fiatal kutatói életpálya során

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) tagjai által 2018-ban és 2021-ben végzett széles körű felmérések rávilágítottak arra, hogy a Magyarországon élő 45 év alatti fiatal kutatók és egyetemi oktatók pályaelhagyásának hátterében álló okok egyikére választ adhat az ösztöndíj és pályázati rendszerek átalakítása. Jelenleg a fiatal kutatók és oktatók több mint fele ösztöndíjból egészíti ki jövedelmét, amely bizonytalan forrás a teljes nettó összjövedelmük sokszor a felét is kiteszi. Az áttekintés során kiválasztottunk négy hazai és nemzetközi pályázatot (OTKA, Bolyai, Lendület és ERC), amelyek a PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak szóló hosszú futamidejű pályázatok, tisztán kiválósági alapon működnek, minden évben megnyílnak, és egymástól függetlenül pályázhatók. Az általunk azonosított legfőbb probléma – az alacsony nyerési arány mellett – a futamidő-arányosan meghatározott támogatási összeg szerinti „középkategória” hiánya, tehát az, hogy csak alacsony intenzitású, sokak számára elérhető, illetve relatíve magas intenzitású, rendkívül szűk körben elérhető támogatások állnak rendelkezésre. A pályázható összegek lényegében változatlanok maradtak az elmúlt öt évben (következésképpen elinflálódtak), és az elosztásuk is aránytalan (például a pályázók mindössze negyede nő). Jelen cikkünkben javaslatokat fogalmazunk meg a pályázatok életpályamodell-szerű újragondolására, melyben a jelenleginél kiszámíthatóbb és transzparensebb pályázati lehetőségek szerepelnek.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának javaslatai a magyarországi fiatal kutatók helyzetének javítására

Magyarországon a fiatal kutatóknak számos rendszerszintű problémával kell megküzdeniük, amelyek a hazai innovációs rendszer fejlődését is gátolják. A kutatói pálya veszít népszerűségéből, már a pályaválasztás során is egyre kevesebben döntenek mellette, így a kutatói-oktatói munkakörökben fokozódott, sőt az utóbbi években kritikussá vált a munkaerőhiány. A fiatal kutatók problémái közül a legfontosabbak az alacsony és méltánytalanul egyenlőtlen jövedelmek, a túlterheltség, a túlburjánzó bürokrácia, valamint a minőségbiztosítás és a transzparencia hiánya. Kiemelt problémaként merül fel a nők és a kisgyermeket nevelő kutatók, valamint az egyetemi oktatók különösen nehéz helyzete, akik többek között a Máté-elv, valamint a gyermekneveléssel, illetve az oktatással töltött idő kiesése miatt nehezebben és lassabban tudnak előrejutni a karrierjükben, vagy hosszú távon nem fenntartható önkizsákmányolás révén próbálnak a pályán maradni. Mindezek a tényezők bizonytalansághoz, kiégéshez és a kiszolgáltatottság érzéséhez, végső soron pedig pályaelhagyáshoz vezethetnek. A Fiatal Kutatók Akadémiája két széles körű felmérés segítségével világított rá ezekre a problémákra. Jelen tanulmányban megoldásokat keresünk a hazai fiatal kutatók nehézségeire olyan javaslatok megfogalmazásával, amelyek segíthetik a döntéshozókat a szükséges változtatások bevezetésében.

Utolsó módosítás dátuma:

2024.06.10.