Tagok

Fröhlich Georgina

FKA-tagság

Tagság ideje:  2021–

MTA

MTA-osztály: XI. Fizikai Tudományok Osztálya

MTA-azonosító: 10029510

MTA-link: https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=23121

Kutatási terület

Sugárfizika

Munkahely

Országos Onkológiai Intézet

Bemutatkozás

Fröhlich Georgina az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett fizika és csillagászat szakon, majd a Semmelweis Egyetemen szerezte meg PhD-fokozatát brachyterápiás fizikából. Jelenleg az
Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának fizikusa, emellett az általa alapított Orvosi biofizika modul vezetője és oktatója az ELTE-n. A Semmelweis Egyetemen orvostanhallgatókat, orvosokat is oktat. Klinikai munkája mellett rendszeresen tervez klinikai és dozimetriai vizsgálatokat, s ezek biostatisztikai elemzését is végzi. Fő témái a brachyterápiás dózisoptimalizálás, a kombinált tele- és brachyterápiás kezelések integrált biológiai dózisszámítása és a deformábilis képregisztráció. Számos hazai és nemzetközi konferencián szerepelt eredményeivel, több nemzetközi sugárterápiás munkacsoport tagja (GEC-ESTRO Breast-, Gynaecologic and URO-GEC WGs), szakdolgozó, diákkörös és doktorandusz hallgatók témavezetője. Ismeretterjesztő előadásai mellett rendszeresen szervez Kutatók Éjszakáját, valamint egy saját tervezésű és építésű LEGO-bunkerrel és a vele készült kisfilmmel mutatja be a daganatos gyermekeknek a rájuk váró sugárkezelést. Teljesítményét számos díjjal ismerték el, jelentősebbek a Köztársasági Ösztöndíj (ELTE), Resident Award (WCB), Prize for Best Junior Presentation (GEC-ESTRO-ISIORT),  Tehetséggondozó Kiválósági Díj, Kerpel Emlékplakett és Kerpel-Fronius Ödön Díj (SE), Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (MTA), Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj (ÚNKP), Különdíj – ÚNKP I. és II. Tudománykommunikációs Verseny (ELTE) és Közönségdíj (legjobb cikk) – Magyar Onkológia (MOT). A sugárkezelésben részesülő gyermekeket pszichésen támogató „Bátor Küldetése” projektjével – saját gyermekeivel együtt – elnyerte a Richter Anna Díjat. Három gyermek édesanyja, szabadidejében triatlonozik és ultraterepfut.

FKA-s válogatott publikációk

A Fiatal Kutatók Akadémiájának javaslatai a magyarországi fiatal kutatók helyzetének javítására

Magyarországon a fiatal kutatóknak számos rendszerszintű problémával kell megküzdeniük, amelyek a hazai innovációs rendszer fejlődését is gátolják. A kutatói pálya veszít népszerűségéből, már a pályaválasztás során is egyre kevesebben döntenek mellette, így a kutatói-oktatói munkakörökben fokozódott, sőt az utóbbi években kritikussá vált a munkaerőhiány. A fiatal kutatók problémái közül a legfontosabbak az alacsony és méltánytalanul egyenlőtlen jövedelmek, a túlterheltség, a túlburjánzó bürokrácia, valamint a minőségbiztosítás és a transzparencia hiánya. Kiemelt problémaként merül fel a nők és a kisgyermeket nevelő kutatók, valamint az egyetemi oktatók különösen nehéz helyzete, akik többek között a Máté-elv, valamint a gyermekneveléssel, illetve az oktatással töltött idő kiesése miatt nehezebben és lassabban tudnak előrejutni a karrierjükben, vagy hosszú távon nem fenntartható önkizsákmányolás révén próbálnak a pályán maradni. Mindezek a tényezők bizonytalansághoz, kiégéshez és a kiszolgáltatottság érzéséhez, végső soron pedig pályaelhagyáshoz vezethetnek. A Fiatal Kutatók Akadémiája két széles körű felmérés segítségével világított rá ezekre a problémákra. Jelen tanulmányban megoldásokat keresünk a hazai fiatal kutatók nehézségeire olyan javaslatok megfogalmazásával, amelyek segíthetik a döntéshozókat a szükséges változtatások bevezetésében.

Egyenlőtlenségek a magyarországi fiatal kutatók között: tanulságok a Fiatal Kutatók Akadémiájának 2021-es felméréséből

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) a fiatal kutatók élethelyzetével és érdekképviseletével foglalkozik. Célja, hogy javítsa a fiatal kutatók munkakörülményeit és segítse előmenetelüket az akadémiai pályán. Az FKA 2021-ben egy kérdőíves felmérést végzett a 45 év alatti magyar oktatók és kutatók körében. Ebben minden korábbi felmérésnél részletesebben tárta fel a fiatal kutatók és oktatók hazai helyzetét, mégpedig a jövedelmi helyzet, munkakörülmények, elégedettség, tudományos teljesítmény és a Covid19-világjárvány hatásának tekintetében. Ebben a tanulmányban a fiatal kutatók közötti egyenlőtlenségekre összpontosítva kivonatoljuk a kutatás főbb eredményeit.

A fiatalok helyzete az akadémiai pályán. Fiatal Kutatók Kérdőív: Az FKA 2021-ben készült felmérésének eredményei

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve 2021 őszén széles körű és minden korábbinál részletesebb felmérést végzett a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében. A kapcsolódó részletes kutatási jelentés az FKA és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában az MTA Könyvtár és Információs Központ közreműködésével látott napvilágot. A felmérés segítségével elsőként sikerült számszerűsíteni a fiatal kutatók és oktatók jövedelmét a korai életpálya minden szakaszában. A kutatás eredményei szerint nemcsak alacsonyak a kutatói és oktatói jövedelmek, de jelentős különbségek is találhatók köztük. A nők jövedelme szignifikánsan alacsonyabb a férfiakénál. Ez a hátrány az életkor előrehaladtával növekszik, ami a tanulmány szerint egyértelműen a gyermekvállalással hozható összefüggésbe. A vidéki munkahelyű kutatók jövedelme akkor is alacsonyabb a Budapesten dolgozókénál, ha az összehasonlításban egyéb jellemzők mellett a válaszadók nemét, beosztását és tudományos teljesítményét is figyelembe vesszük. A válaszadók jövedelmében nagyon magas a másodállások és az ösztöndíjak aránya, ami nagy leterheltséget és bizonytalanságot von maga után, valamint megnehezítheti többek között a fiatal kutatók családtervezését is. A fentiek mellett a kutatás készítői részletesen rákérdeztek a válaszadók munkával való elégedettségére, arra, milyen tevékenységekre mennyi időt fordítanak a munkaidejükből, valamint a COVID-19-járvány miatti lezárások hatásaira is. A kérdőív úttörő módon azt is lehetővé tette, hogy a válaszadók – adatvédelmi garanciák mellett – a Magyar Tudományos Művek Tárában található publikációs profiljukat csatolják a válaszaikhoz, aminek köszönhetően a tudományos teljesítményük összehasonlítására is lehetőség nyílt. Mindezen információk alapján a kutatás számszerű képet nyújt a fiatal kutatók és egyetemi oktatók nehézségeiről és sikerességük tényezőiről is.

Utolsó módosítás dátuma:

2024.05.30.