Tagok

Hatvani István Gábor

FKA-tagság

Tagság ideje:  2020–

MTA

MTA-osztály: X. Földtudományok Osztálya

MTA-azonosító: 10043566

MTA-link: https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=32181

Kutatási terület

Környezettudomány, geomatematika, hidrológia, paleoklimatológia

Munkahely

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet

Bemutatkozás

Hatvani István Gábor a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetében működő Paleoklíma 2ka Lendület Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, valamint óraadó az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának graduális és doktori képzésein. Kutatásai során a múltbeli klímaváltozási folyamatok hátterének kutatására koncentrálva elsősorban geokémiai és paleoklíma adatsorok geostatisztikai- és spektrális vizsgálatával foglalkozik, de emellett felszíni és felszín alatti víztestek tér- és időbeli mintavételezési gyakoriságoptimalizálását és átfogó állapotfelmérését is végzi modern adatelemző módszerekkel. Graduális tanulmányai során kétszer elnyerte a Dr. Pauka Imre Tanulmányi Díjat (2010) és a Magyar Fejlesztési Bank Habilitas Ösztöndíját (2011). Doktori tanulmányai alatt és után a Junior Prima Díjat (2015), a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díjat (2016), az Akadémiai Ifjúsági Díjat, a Szádeczky-Kardoss Elemér Díjat (2018) és a Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjat (2022) nyerte el, valamint 2017-ben a „Danubius Young Scientist Award”-ot, amit az Austrian Federal Ministry for Science, Research and Economy, Institute for the Danube Region and Central Europe szervezetei ítéltek oda. Több mint 60 nemzetközileg jegyzett tudományos közlemény szerzője, melyekre több mint 1000 független  hivatkozást kapott. Tanulmányai közül 14 olyan szakfolyóiratban jelent meg, amely szakterületének felső 10%-ába tartozik, míg 5 a felső 1%-ba, szumma impakt faktora >210. Az Open Geosciences, a Central European Geology és az International Journal on Geomathematics szaklapok szerkesztőbizottsági tagja. A Magyarhoni Földtani Társulat Geomatematikai Szakosztályának vezetőségi tagja és az MTA X. Osztály Földtani Tudományos Bizottságának titkára, továbbá a Nemzetközi Geomatematikai Társulat (IAMG) tagja (2014–). Nemzetközi tudományos konferenciák rendszeres szervezője. Örömmel tart tudományos ismeretterjesztő előadásokat határainkon innen és túl.

FKA-s válogatott publikációk

Exclusion of Universities from EU Funds Hurts Young Researchers – Research Report

In 2022, citing the erosion of transparency and academic freedom in Hungary, the Council of the European Union suspended research related EU funding and exchange programmes to Hungarian universities run by newly established public interest trusts. There has been unceasing debate between the EU and Hungary since then, while the recent initial hearings of the universities’ appeals in the Court of Justice of the European Union suggest that lasting suspension will be the outcome. Here we summarize a comprehensive survey that reveals a troubling landscape for the Hungarian academic and research communities as a consequence of the ban. Particularly alarming is the pronounced impact on early career researchers, not just from institutions directly affected by the suspension but, strikingly, from those still eligible for funding. The findings of the survey underscore a pervasive uncertainty among non-Hungarian EU consortia leaders about whether to engage with Hungarian universities and research institutes at all. This climate of doubt may well result in detrimental effects on the international stature of Hungarian research, hinting at long-lasting impediments to the country's scientific competitiveness on the European stage.

A fiatal kutatóknak káros az európai uniós forrásokból történő kizárás – Kutatási jelentés

2022-ben az Európai Unió Tanácsa az átláthatóság és az akadémiai szabadság csorbulására hivatkozva felfüggesztette az alapítványi fenntartású magyar egyetemek uniós kutatási forrásokhoz és csereprogramokhoz való hozzáférését. Az EU és Magyarország között azóta is folyamatos a vita, hat egyetem fellebbezésének közelmúltbeli első tárgyalása az Európai Unió Bíróságán pedig a források elhúzódó felfüggesztését valószínűsíti. Az alábbiakban egy átfogó kérdőíves felmérés eredményeit foglaljuk össze, amely a magyar tudományos- és kutatói közösséget érintő, a felfüggesztés következtében kialakult helyzetet tárja fel. Az eredmények közül különösen riasztó az a megállapítás, amely szerint a hatások nemcsak a felfüggesztett intézményekben dolgozókat, hanem a még finanszírozásra jogosult intézmények munkatársait is érintik. A felmérés eredményei rámutatnak arra az átható bizonytalanságra is, amely az EU-s kutatási pályázatok külföldi konzorciumvezetőinek körében tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán érdemes-e együttműködniük magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Ez a kétségekkel teli légkör károsan hathat a magyarországi kutatás nemzetközi megítélésére, amely hosszú távon akadályozhatja az ország tudományos versenyképességét.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának javaslatai a magyarországi fiatal kutatók helyzetének javítására

Magyarországon a fiatal kutatóknak számos rendszerszintű problémával kell megküzdeniük, amelyek a hazai innovációs rendszer fejlődését is gátolják. A kutatói pálya veszít népszerűségéből, már a pályaválasztás során is egyre kevesebben döntenek mellette, így a kutatói-oktatói munkakörökben fokozódott, sőt az utóbbi években kritikussá vált a munkaerőhiány. A fiatal kutatók problémái közül a legfontosabbak az alacsony és méltánytalanul egyenlőtlen jövedelmek, a túlterheltség, a túlburjánzó bürokrácia, valamint a minőségbiztosítás és a transzparencia hiánya. Kiemelt problémaként merül fel a nők és a kisgyermeket nevelő kutatók, valamint az egyetemi oktatók különösen nehéz helyzete, akik többek között a Máté-elv, valamint a gyermekneveléssel, illetve az oktatással töltött idő kiesése miatt nehezebben és lassabban tudnak előrejutni a karrierjükben, vagy hosszú távon nem fenntartható önkizsákmányolás révén próbálnak a pályán maradni. Mindezek a tényezők bizonytalansághoz, kiégéshez és a kiszolgáltatottság érzéséhez, végső soron pedig pályaelhagyáshoz vezethetnek. A Fiatal Kutatók Akadémiája két széles körű felmérés segítségével világított rá ezekre a problémákra. Jelen tanulmányban megoldásokat keresünk a hazai fiatal kutatók nehézségeire olyan javaslatok megfogalmazásával, amelyek segíthetik a döntéshozókat a szükséges változtatások bevezetésében.

Egyenlőtlenségek a magyarországi fiatal kutatók között: tanulságok a Fiatal Kutatók Akadémiájának 2021-es felméréséből

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) a fiatal kutatók élethelyzetével és érdekképviseletével foglalkozik. Célja, hogy javítsa a fiatal kutatók munkakörülményeit és segítse előmenetelüket az akadémiai pályán. Az FKA 2021-ben egy kérdőíves felmérést végzett a 45 év alatti magyar oktatók és kutatók körében. Ebben minden korábbi felmérésnél részletesebben tárta fel a fiatal kutatók és oktatók hazai helyzetét, mégpedig a jövedelmi helyzet, munkakörülmények, elégedettség, tudományos teljesítmény és a Covid19-világjárvány hatásának tekintetében. Ebben a tanulmányban a fiatal kutatók közötti egyenlőtlenségekre összpontosítva kivonatoljuk a kutatás főbb eredményeit.

A fiatalok helyzete az akadémiai pályán. Fiatal Kutatók Kérdőív: Az FKA 2021-ben készült felmérésének eredményei

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve 2021 őszén széles körű és minden korábbinál részletesebb felmérést végzett a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében. A kapcsolódó részletes kutatási jelentés az FKA és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában az MTA Könyvtár és Információs Központ közreműködésével látott napvilágot. A felmérés segítségével elsőként sikerült számszerűsíteni a fiatal kutatók és oktatók jövedelmét a korai életpálya minden szakaszában. A kutatás eredményei szerint nemcsak alacsonyak a kutatói és oktatói jövedelmek, de jelentős különbségek is találhatók köztük. A nők jövedelme szignifikánsan alacsonyabb a férfiakénál. Ez a hátrány az életkor előrehaladtával növekszik, ami a tanulmány szerint egyértelműen a gyermekvállalással hozható összefüggésbe. A vidéki munkahelyű kutatók jövedelme akkor is alacsonyabb a Budapesten dolgozókénál, ha az összehasonlításban egyéb jellemzők mellett a válaszadók nemét, beosztását és tudományos teljesítményét is figyelembe vesszük. A válaszadók jövedelmében nagyon magas a másodállások és az ösztöndíjak aránya, ami nagy leterheltséget és bizonytalanságot von maga után, valamint megnehezítheti többek között a fiatal kutatók családtervezését is. A fentiek mellett a kutatás készítői részletesen rákérdeztek a válaszadók munkával való elégedettségére, arra, milyen tevékenységekre mennyi időt fordítanak a munkaidejükből, valamint a COVID-19-járvány miatti lezárások hatásaira is. A kérdőív úttörő módon azt is lehetővé tette, hogy a válaszadók – adatvédelmi garanciák mellett – a Magyar Tudományos Művek Tárában található publikációs profiljukat csatolják a válaszaikhoz, aminek köszönhetően a tudományos teljesítményük összehasonlítására is lehetőség nyílt. Mindezen információk alapján a kutatás számszerű képet nyújt a fiatal kutatók és egyetemi oktatók nehézségeiről és sikerességük tényezőiről is.

Utolsó módosítás dátuma:

2024.06.10.