Tagok

Hartmann Bálint

FKA-tagság

Tagság ideje:  2020–

MTA

MTA-osztály: VI. Műszaki Tudományok Osztálya

MTA-azonosító: 10056086

MTA-link: https://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=10056086

Kutatási terület

Villamos energetika

Munkahely

Energiatudományi Kutatóközpont, BME Villamos Energetika Tanszék

Bemutatkozás

Hartmann Bálint 2008-ban villamosmérnöki oklevelet, 2013-ban PhD-fokozatot szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Jelenleg az Energiatudományi Kutatóközpont  tudományos főmunkatársa, az Energiastratégia és környezeti hatások (E-SEE) kutatócsoport vezetője. Oktatási tevékenységét a BME Villamos Energetika Tanszékén végzi,, ahol több mint 40 szakdolgozat és diplomaterv munka konzulense volt, valamint 5 doktorandusz témavezetője. 2015-ben a Karlsruhe Institute of Technology, Institute for Automation and Applied Informatics vendégkutatója volt. 2013–2019 között a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökségének tagja, 2019–2021 között az IEEE PES Hungary Chapter elnöke. Kutatási területei az elosztóhálózatok számítógépes modellezése és szimulációja, az energiatárolás a villamosenergia-rendszerben és változékony megújuló energiaforrások rendszerintegrációja. 2019–2022 között az MTA-BME FASTER Lendület Kutatócsoport vezetője, kutatásuk célja egy állapotbecslésre épülő moduláris eszközrendszer fejlesztése volt az elosztóhálózat megfigyelhetőségének, fejlesztésének és célzott vezérlésének támogatásához. 2020-ban munkáját Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerték el. 2019-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert. Kutatásfejlesztési tapasztalata 25 projektet foglal  magában az elmúlt 5 évben. Munkacsoport és feladatvezető jelenleg futó H2020 projektekben (FLEXITRANSTORE, INTERRFACE, FARCROSS). 71 folyóiratcikk és 79 konferenciacikk szerzője vagy társszerzője.

FKA-s válogatott publikációk

Javaslatok a „predátor” jelenség hazai kezelésére

A cikk ismerteti az MTA Elnökségi Bizottságának javaslatait a „predátor” jelenség kezelésére. Tíz konkrét javaslat került megfogalmazásra, amelyek érintik a kommunikációt, a képzést, a mennyiségi helyett a minőségi vizsgálatok előtérbe helyezését a tudományos eredmények értékelésénél, és azon cikkek azonosítását és kezelését, amelyek kétséges bíráltatást végző folyóiratokban jelennek meg.

Az ösztöndíjak és támogatások szerepe a fiatal kutatói életpálya során

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) tagjai által 2018-ban és 2021-ben végzett széles körű felmérések rávilágítottak arra, hogy a Magyarországon élő 45 év alatti fiatal kutatók és egyetemi oktatók pályaelhagyásának hátterében álló okok egyikére választ adhat az ösztöndíj és pályázati rendszerek átalakítása. Jelenleg a fiatal kutatók és oktatók több mint fele ösztöndíjból egészíti ki jövedelmét, amely bizonytalan forrás a teljes nettó összjövedelmük sokszor a felét is kiteszi. Az áttekintés során kiválasztottunk négy hazai és nemzetközi pályázatot (OTKA, Bolyai, Lendület és ERC), amelyek a PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak szóló hosszú futamidejű pályázatok, tisztán kiválósági alapon működnek, minden évben megnyílnak, és egymástól függetlenül pályázhatók. Az általunk azonosított legfőbb probléma – az alacsony nyerési arány mellett – a futamidő-arányosan meghatározott támogatási összeg szerinti „középkategória” hiánya, tehát az, hogy csak alacsony intenzitású, sokak számára elérhető, illetve relatíve magas intenzitású, rendkívül szűk körben elérhető támogatások állnak rendelkezésre. A pályázható összegek lényegében változatlanok maradtak az elmúlt öt évben (következésképpen elinflálódtak), és az elosztásuk is aránytalan (például a pályázók mindössze negyede nő). Jelen cikkünkben javaslatokat fogalmazunk meg a pályázatok életpályamodell-szerű újragondolására, melyben a jelenleginél kiszámíthatóbb és transzparensebb pályázati lehetőségek szerepelnek.

Utolsó módosítás dátuma:

2024.05.30.