Jövőképünk egy olyan tudományos és oktatási ökoszisztéma, amely esélyegyenlőséget és esélyt biztosít minden fiatal kutató számára.

Alumni

Török Péter

Tagság ideje:  2019–2023

FKA-s válogatott publikációk

Az egyetemek teljesítményének, oktatási kapacitásának kulcsa a humánerőforrásokkal való bölcs gazdálkodás, a kompetens és versenyképes kutatói-oktatói réteg megtartása és további
erősítése, ami nem képzelhető el kiszámítható és vonzó életpályamodellek bevezetése, illetve a jelenlegi bérek jelentős mértékű emelése nélkül. Ezek hiányában a legígéretesebb oktatók és
kutatók el fognak menni részben külföldre, részben az ipar irányába, vagy egyszerűen pályaelhagyók lesznek többszörös anyagi megbecsülés mellett. Az új épületek, több száz tonnányi betonmonstrumok és berendezések vagy a kutatási és innovációs pénzek egyetemeken történő átcsatornázása az ipar szereplői felé – amely lehetőségeket a modellváltás pozitív hozadékaiként és sarokköveiként mutatnak be a döntéshozók – nem eredményeznek kutatási többletet vagy innovációt megfelelő humánerőforrás és kapacitás nélkül. A szerzők – akik a felsőoktatás aktív résztvevői – a jelen vitaírásban a személyes véleményüket és tapasztalataikat foglalják öszsze, és rámutatnak egy kiszámítható, oktatási és kutatási erősségeket egyaránt figyelembe vevő kutatás-, illetve oktatáshangsúlyos életpályamodellek bevezetésének szükségességére.

A COVID–19 járványhoz kapcsolódó rövid és hosszú távú magyarországi járványügyi intézkedések gazdasági és egészségügyi hatásait egyelőre nehéz felmérni. A rendkívüli járványügyi veszélyhelyzet következtében kialakult bizonytalan munkaerőpiaci helyzet, a kutatóintézeti és egyetemi épületek látogatásának (részleges) korlátozása, a laboratóriumi munka, beszerzések és a személyes kontaktust igénylő kísérletek ellehetetlenülése, a digitális távoktatásra történő átállás, a hazai és külföldi tanulmány- és mérőutak, konferenciák lemondása vagy elhalasztása mellett sok kutatót a kisgyermeke(i) vagy hozzátartozó(i) egész napos otthoni ellátása is komolyan akadályozza kutatási céljainak megvalósításában. A nehézségek egyéni élethelyzettől függően eltérő  mértékben befolyásolják az egyes kutatók munkáját. Jelentősen érintik a hazai kutatási és innovációs ökoszisztéma különlegesen fontos, ugyanakkor sérülékeny csoportjait, a pályájuk elején álló fiatal kutatókat, elsősorban a kutatónőket és a gyermeküket egyedül nevelő kutatókat. Ebben a publikációban arra szeretnénk rámutatni, hogy a hazai és nemzetközi pályázatok kiírói és a  döntéshozók milyen sikeres és méltányos intézkedéseket hoztak a helyzet kezelésére, amelyek azonban megítélésünk szerint sok esetben nem kaptak megfelelő nyilvánosságot. Továbbá ajánlásokat fogalmazunk meg a döntéshozók felé a helyzet rövid és hosszú távú negatív következményeinek mérséklésére, ezen belül elsősorban a következő főbb területekre koncentrálva: 1. egyéni kérvények és egyedi elbírálás alapján a kutatók kapjanak lehetőséget a különféle ösztöndíjak és pályázatok teljesítési, pénzügyi lezárási és beszámolási határidejének meghosszabbítására; 2. A döntéshozók törekedjenek a munkahelyek és a pályázati források megőrzésére a járvány várható negatív következményei ellenére.

A hazai fiatal kutatók szakmai teljesítményét, versenyképességét és életpálya-kilátásait nagymértékben befolyásolják a magyarországi kutatási pályázatok és ösztöndíjak. A Fiatal Kutatók Akadémiájának egyik kiemelt célja a kutatói életpálya vonzerejének és fenntarthatóságának növelése, amelyhez elengedhetetlen a kutatási források harmonizált, hatékony, igazságos és átlátható elosztása. Közleményünkben a kutatási pályázatok és ösztöndíjak kiírásával, elbírálásával és teljesítésével kapcsolatos kiemelkedő szempontokra hívjuk fel a figyelmet. A megfogalmazott, külföldi párhuzamokkal is bíró irányelvek az igazságos és elfogulatlan versenyhelyzet, a nemzetközi kutatási környezethez illeszkedő minőségbiztosítás és átláthatóság, valamint a fiatal kutatók sajátos élethelyzetét tekintetbe vevő méltányosság kritériumai alapján kívánnak ajánlásokat tenni a hazai kutatási pályázatok és ösztöndíjak kiírói felé. Az irányelvek egy része már ma is jellemzően érvényesül a hazai pályázati rendszerekben; több fontos felvetés korábban már megfogalmazódott, de kivitelezésük nem valósult meg teljes mértékben; néhány javaslatunk pedig még egyáltalán nem jelent meg a hazai gyakorlatban. Célunk a konstruktív párbeszéd elindítása annak érdekében, hogy elősegítsük a hazai pályázati rendszer optimalizálását, amely elengedhetetlen a magyar kutatói társadalom jövőjét megtestesítő fiatal kutatók szakmai hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növeléséhez, valamint a kiszámítható és folytonos kutatói életpályamodell megteremtéséhez.

Utolsó módosítás dátuma:

2024.05.30.