Toldy Andrea

A közelmúltban publikált adatok szerint a kutatók és mérnökök között a nők aránya hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unión belül. Az alulreprezentáltság mögött több tényező, így strukturális akadályok, a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségei, valamint a pályázati rendszerek sajátosságai is meghúzódhatnak. A megfelelő támogatáshoz fontos megismerni a kutatók neméből és gyermekvállalással összefüggő helyzetéből fakadó nehézségeit, és objektíven feltérképezni ezeknek a karrierre gyakorolt hatását. A tanulmányban részletesen összehasonlítjuk a főbb európai és magyarországi pályázatok gyermekvállalásból és egyéb akadályoztatásból fakadó kiesések kompenzációjára vonatkozó kedvezményeit. Megállapítható, hogy az EU pályázati rendszereiben nagyjából egységes elveket követnek a korhatárkedvezmények alkalmazása kapcsán, míg a hazai rendszerben jelentős eltérések tapasztalhatók, és a szabályozás összességében szigorúbb, mint az európai pályázatoknál (például: European Research Council vagy Marie Skłodowska-Curie Action). A fentiek alapján javaslatokat fogalmazunk meg méltányosabb és a magyarországi családpolitikai és társadalmi keretekhez jobban illeszkedő támogatási rendszerek és lehetőségek kialakítására. Emellett bemutatunk olyan jó hazai és nemzetközi gyakorlatokat, amelyek elősegíthetik a női kutatók helyzetének javítását és a tudományos életben való aktívabb részvételét.

Magyarországon a fiatal kutatóknak számos rendszerszintű problémával kell megküzdeniük, amelyek a hazai innovációs rendszer fejlődését is gátolják. A kutatói pálya veszít népszerűségéből, már a pályaválasztás során is egyre kevesebben döntenek mellette, így a kutatói-oktatói munkakörökben fokozódott, sőt az utóbbi években kritikussá vált a munkaerőhiány. A fiatal kutatók problémái közül a legfontosabbak az alacsony és méltánytalanul egyenlőtlen jövedelmek, a túlterheltség, a túlburjánzó bürokrácia, valamint a minőségbiztosítás és a transzparencia hiánya. Kiemelt problémaként merül fel a nők és a kisgyermeket nevelő kutatók, valamint az egyetemi oktatók különösen nehéz helyzete, akik többek között a Máté-elv, valamint a gyermekneveléssel, illetve az oktatással töltött idő kiesése miatt nehezebben és lassabban tudnak előrejutni a karrierjükben, vagy hosszú távon nem fenntartható önkizsákmányolás révén próbálnak a pályán maradni. Mindezek a tényezők bizonytalansághoz, kiégéshez és a kiszolgáltatottság érzéséhez, végső soron pedig pályaelhagyáshoz vezethetnek. A Fiatal Kutatók Akadémiája két széles körű felmérés segítségével világított rá ezekre a problémákra. Jelen tanulmányban megoldásokat keresünk a hazai fiatal kutatók nehézségeire olyan javaslatok megfogalmazásával, amelyek segíthetik a döntéshozókat a szükséges változtatások bevezetésében.