Hír
2026. június 11-én a Magyar Tudományos Akadémia Székházában kerekasztal-beszélgetést tartottak a hazai kutatóhálózat jövőjéről. Az eseményt a Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közösen szervezte abból a célból, hogy megvitassák a jelenleg a HUN-REN-hez tartozó, illetve az ELTE-hez csatolt kutatóintézetek jövőbeli működésének kereteit, valamint az Akadémia és a kutatóintézetek reintegrációjának lehetséges lépéseit.
A szakmai egyeztetés Tanács Zoltán tudományért és innovációért felelős miniszter, Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár koordinálásával zajlott. A megbeszélésen részt vettek a HUN-REN és az ELTE kutatóintézeteinek vezetői, a Támogatott Kutatócsoportok Irodájának képviselői, az MTA elnökségének és titkárságának tagjai, a Tudományos és Technológiai Minisztérium képviselői, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselője, valamint a Fiatal Kutatók Akadémiája. Az FKA-t Kun Bernadette társelnök képviselte, aki a találkozót megelőzően egyeztetett az érintett kutatóintézetekben dolgozó FKA-tagokkal és alumni tagokkal. Az egyeztetés során számos értékes javaslat érkezett, többek között Barta Veronikától, Horváti Katától, Jósfai Júliától, Koltai Júliától, Mátyás-Rausch Petrától és Wilhelm Imolától.
A kerekasztal-beszélgetést széles körű egyeztetések előzték meg, melyek során a szervezők valamennyi érintett szereplő véleményét igyekeztek megismerni. A szakmai találkozó célja nem konkrét döntések meghozatala volt, hanem a különböző szereplők álláspontjainak és javaslatainak összegyűjtése, amelyek alapul szolgálhatnak a következő hónapokban meghozandó döntésekhez.
A nyitóelőadásban Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár ismertette a tervezett átalakítás főbb elemeit. A bemutatott koncepció négy alapelvre épül: a tudományos autonómiára, az átláthatóságra, a hosszú távú stabilitásra és a versenyképességre. Kiemelt szempontként jelent meg az akadémiai szabadság biztosítása, az átlátható és elszámoltatható irányítás, a kiszámítható finanszírozás, valamint a tudományterületi sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált teljesítményértékelési rendszer kialakítása.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kutatóhálózat jövőbeni működésének alapját egy egységes kutatóhálózat jelentheti, amelyben az MTA alapítói és fenntartói szerepet tölthet be. A bemutatott koncepció kiemelt elemei között szerepelt a tudományos autonómia megerősítése, a kutatóintézetek vagyonjogi helyzetének rendezése, valamint a kutatói önkormányzatiság erősítése. A koncepció hangsúlyos eleme volt továbbá a stabil kutatói életpálya és a többéves, kiszámítható finanszírozás biztosítása. A teljesítményértékelés terén olyan differenciált rendszer kialakítása került előtérbe, amely figyelembe veszi az egyes tudományterületek sajátosságait, és amelynek kidolgozásában a szakmai közösségek meghatározó szerepet kapnának.
Az előadásban ismertetett koncepció szerint a jelenlegi rendszer jól működő elemeit és egyes infrastruktúrafejlesztéseket nem lecserélni, hanem megőrizni és továbbfejleszteni szükséges. A felvázolt irányítási modellben nagyobb szerepet kapna a kutatóközösség részvétele, és a javaslat szerint az új struktúra irányító testületében a fiatal kutatók képviselete is megjelenne. A Fiatal Kutatók Akadémiája üdvözli, hogy a koncepció számol a fiatal kutatók szervezett képviseletének lehetőségével.
Az előadást és az azt követő reflexiókat követően a résztvevők kiscsoportos formában is megvitatták a legfontosabb kérdéseket, és javaslatokat fogalmaztak meg a következő időszak teendőire. A visszajelzések alapján a találkozót konstruktív párbeszéd jellemezte, és számos kulcskérdésben széles körű egyetértés mutatkozott. A következő hónapok feladatai között szerepel az intézményi modell kidolgozása, a vagyonjogi kérdések rendezése, a szükséges jogszabály-módosítások előkészítése, valamint az érintettekkel folytatott további egyeztetések. A tervek szerint a kutatóhálózat 2027 januárjától működhet véglegesen az új keretek között.
(Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás)