Hírek

A 2025. november 24-én tartott nyilvános rendezvényen Freund Tamás, az MTA elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Magyarországon példa nélküli, A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete című felmérés elgondolkodtató pillanatfelvételt nyújt a teljes hazai kutatói közösség helyzetéről, arról, hogy milyennek ítélik a saját helyzetüket, szakmai kilátásaikat, valamint arról is, hogy jelenleg milyen mentális egészségi állapot jellemzi őket.

A felmérés előzményeit, módszertanát és előzetes eredményeit Koltai Júlia szociológus, Lendület-nyertes kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Fiatal Kutatók Akadémiája tagja ismertette. Beszélt a kutatók túlterheltségéről, jövedelmi viszonyairól, a tudományos pálya elhagyását fontolgató kutatók ijesztően magas arányáról, a generációs tényezőktől sem független publikációs tendenciákról, az MTA tevékenységének tételes megítéléséről.

Koltai Júlia szociológus

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A felmérés mentális egészséget érintő kérdéseibe Kun Bernadette pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének habilitált egyetemi docense, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék munkatársa, az FKA társelnöke nyújtott betekintést. Elmondta, hogy a felmérés szerint a kutatók jólléte közepes, a kiégés szintje pedig változó, de az mindenképpen intő jel, hogy a teljes magyarországi népességhez képest az itthon dolgozó kutatók rosszabbul érzik magukat a bőrükben. A kiégés a nők körében jellemzőbb, akiknek közel fele tapasztalta már azt, hogy kutatóként a férfiakhoz képest hátrányba került női mivolta miatt.

Kun Bernadette pszichológus

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadások sorának lezárásaként Kollár László, az MTA főtitkára foglalta össze, melyek voltak azok az eredmények, amelyekre előzetesen is számítottak, mely válaszok rázták meg őket a leginkább, és melyek azok a tényezők, amelyek mégis bizakodásra adhatnak okot. Az MTA széleskörű támogatást élvező ösztöndíjprogramjait és tudománynépszerűsítő rendezvénysorozatait továbbra is bölcsen folytatni kell, és az Akadémiának mint intézménynek biztosítania kell a kutatók érdemi érdekképviseletét, hogy javulhasson a kutatók jövőképe, és újra megerősödhessen a tudományos pálya kiszámíthatóságába vetett hitük.

A rendezvényről itt olvasható részletes beszámoló.

Néhány a felmérés legfontosabb megállapításai közül:

• A 40 év alatti kutatóknak csak 21%-a gondolja azt, hogy a kutatói életpályamodell kiszámítható.
• A válaszadók kétharmada (66%) szerint a hazai pályázati rendszer nem kiszámítható.
• A kutatók nagyobb része (57%) nem érzi magát társadalmilag megbecsültnek.
• A tudományos pálya elhagyásának gondolata a kutatók felében már felmerült, a 40 év alattiaknak pedig közel kétharmadában.
• A női kutatók csaknem fele (48%) számolt be hátrányos megkülönböztetésről.
• A kutatók pszichés jólléte jelentősen alacsonyabb, mint a teljes hazai népességé.
• A kutatók többsége jó munkahelyi légkörről számolt be, megfelelő önállósággal és alapvetően korrekt szakmai bírálati gyakorlattal.
• Az egyetemi tanári kinevezés feltételeként előírt MTA doktora cím megítélése erősen megosztja a kutatói közösséget.

A kutatással kapcsolatos kérdéseket a felmérést végzők a kutatas2025@titkarsag.mta.hu címen várják.