Hírek

2023/12/07

Megjelent a „Fiatal Kutatók Akadémiája: A fiatal kutatók helyzete és képviselete Magyarországon” című tematikus összeállítás a Magyar Tudományban

Az összeállítás a Kecskés Gábor (az FKA társelnöke), Solymosi Katalin (az FKA alumnája és volt társelnöke) és Wilhelm Imola (az FKA társelnöke) vendégszerkesztők által jegyzett köszöntővel kezdődik, amelyet öt tanulmány követ fiatal kutatókat érintő, fontos témákról.

Solymosi Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a nemzeti és nemzetközi fiatal akadémiák megalakulását, céljait és feladatait mutatja be „Fiatal Akadémiák” – a fiatal kutatók részvétele a tudománypolitikában című munkájában, és megválaszolja azt a kérdést, hogy miért előnyös, ha a fiatal kutatói generáció is bekapcsolódik a tudománypolitikai döntéshozatalba és a szakpolitikai tanácsadásba.

Máté Ágnes (MTA Könyvtár és Információs Központ) egy esszében idézi fel az FKA megalakulását és első öt évének tevékenységeit A kezdetek: anekdotikus elbeszélés a Fiatal Kutatók Akadémiájának megalakulásáról címmel.

Az FKA kezdeményezésére és koordinálásával 2021-ben készült kérdőíves felmérés eredményeit Németh Brigitta (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és Budapesti Corvinus Egyetem) és munkatársai mutatják be az Egyenlőtlenségek a magyarországi fiatal kutatók között: tanulságok a Fiatal Kutatók Akadémiájának 2021-es felméréséből című cikkben. A Lengyel Balázs (HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és Budapesti Corvinus Egyetem) által vezetett kutatás rávilágít arra, hogy a fiatal kutatók és oktatók közötti egyenlőtlenségek – az életpálya korai szakaszában jelentkező egyenlőtlen terhek miatt – elsősorban a gyermekvállalással összefüggésben alakulnak ki. Az elégedetlenséghez az alacsony jövedelmek és a magas oktatási terhek is hozzájárulnak.

Ezekre a gondokra reflektál a következő tanulmány (A Fiatal Kutatók Akadémiájának javaslatai a magyarországi fiatal kutatók helyzetének javítására), amelyben Wilhelm Imola (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont) és munkatársai pontokba szedve fogalmazzák meg a hazai fiatal kutatók legfontosabb problémáit, és ezekre konkrét megoldási javaslatokkal is szolgálnak.

Végül Hartmann Bálint (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont) és munkatársai Az ösztöndíjak és támogatások szerepe a fiatal kutatói életpálya során című dolgozatukban áttekintik a magyarországi pályázati rendszerek visszásságait, és javaslatokat fogalmaznak meg a jelenleginél kiszámíthatóbb és átláthatóbb támogatási rendszerek kialakítására.