Hírek

2022/11/11

FKA-rendezvény az MTÜ2022-n: Új irányok a daganatos betegségek kutatásában és kezelésében

A Fiatal Kutatók Akadémiája idén is saját rendezvénnyel kapcsolódik be a Magyar Tudományos Akadémia hagyományos novemberi tudományos eseménysorozatába, a Magyar Tudomány Ünnepébe. Idén november 25-én 10:30-tól várják az érdeklődőket az MTA Székházába, de az MTA YouTube-csatornáján élő közvetítést is biztosítanak is a programról. A pontos program és az előadások összefoglalói alább olvashatók.

Program

10.30–10.45: Megnyitó
Prof. dr. Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese (ELTE TTK); dr. Solymosi Katalin, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke (ELTE TTK)

10.45–11.00: Daganatok a múltban – Nem csak a modern ember betegsége a rák?
Dr. Hajdu Tamás antropológus, habil. egyetemi docens (ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszék)

11.00–11.15: A daganatos megbetegedések és az életszínvonal összefüggései – jellemzők globális szinten és csak a magas jövedelmű országokban
Dr. Pintér Tibor közgazdász, főiskolai docens (BGE Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék)

11.15–11.30: Ki a legény a vér-agy gáton? Az áttétes daganatok kialakulása az agyban
Dr. Wilhelm Imola kutatóorvos, tudományos főmunkatárs (Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet)

11.30–11.45: Célzott „atomfegyverünk” a daganatok ellen – a modern sugárterápia
Dr. Fröhlich Georgina fizikus (Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ; ELTE TTK Biofizikai Tanszék)

11.45–12.25: Kerekasztal-beszélgetés az előadók részvételével

Moderátor: Dr. Dömötör Orsolya gyógyszerész, egyetemi adjunktus (SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék)

12.25–12.30: Zárszó
Dr. Solymosi Katalin, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke (ELTE TTK)

 

Az előadások összefoglalói:

Új irányok a daganatos betegségek kutatásában és kezelésében
Daganatok a múltban – Nem csak a modern ember betegsége a rák? Máig nem teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy a rák modern, civilizációs megbetegedés-e, vagy pedig az  emberiséget ősidőktől sújtó probléma. A kérdésre csak az írásos források elemzése és a paleopatológiai kutatások eredményei együttesen adhatnak választ. Hajdu Tamás és munkatársai előadásának célja a rák történetének rövid bemutatása a történeti források, a szakirodalmi adatok és saját kutatási eredményeik alapján. A daganatos megbetegedések és az életszínvonal összefüggései – jellemzők globális szinten és csak a magas jövedelmű országokban. Pintér Tibor a Globocan adatbázist alapul véve mutatja be a daganatos megbetegedések indikátorainak különbségeit. Más képet kaphatunk a jóléti mutatók és a daganatos megbetegedések kapcsolatáról, amennyiben globális szinten vizsgálódunk, vagy csak magas jövedelmű országokat veszünk figyelembe. A közép-kelet-európai térség országainak vonatkozó speciális jellemzői is ismertetésre kerülnek.

Ki a legény a vér-agy gáton? Az áttétes daganatok kialakulása az agyban
Wilhelm Imola arról fog beszélni, hogy hogyan alakulnak ki az áttétes daganatok az agyban. Ez a folyamat azért különleges, mert az áttétképző sejteknek át kell jutniuk az ún. vér-agy
gáton ahhoz, hogy bekerüljenek az agyba. A vér-agy gátnak az a fő feladata, hogy megvédje az agyat a káros anyagokkal és sejtekkel szemben, ezek a daganatos sejtek mégis át tudják
törni ezt a védelmi vonalat. A gyógyszermolekulák nagy része azonban nem képes erre, így az agyba jutott, a gát „mögé került” daganatos sejtek élvezni fogják annak védelmét a kemoterápiás szerekkel szemben. Az előadás azt fogja bemutatni, hogy hogyan győzik le a vér-agy gátat az agyi áttétképző daganatsejtek.

Célzott „atomfegyverünk” a daganatok ellen – a modern sugárterápia
Az utolsó előadás a daganatok egyik kezelési formájáról, a sugárkezelésről fog szólni. A sugárterápiáról legtöbbünknek a filmekben előszeretettel mutogatott fejrögzítő hálók, azaz
maszkok jutnak eszébe, holott ennél sokkal látványosabb, űrtechnológiára emlékeztető eszközpark jellemzi. Ha a testen kívülről sugarazzuk be a daganatot, kulcsfontosságú a minél
pontosabb célzás. Ez történhet magával a besugárzó készülékkel, azaz a lineáris gyorsítóval, a rá szerelt CT- vagy MR-készülékkel, a légzés kapuzásával, de tehetjük a gyorsítócsövet robotkarra is, hogy együtt mozogjon a daganattal, segítségül hívhatjuk a mesterséges intelligenciát, gyorsíthatunk nehezebb részecskét. Fröhlich Georgina előadásában azt is bemutatja, hogy miként sugarazhatjuk be a daganatot a daganaton belülről is.