Hírek

A Fiatal Kutatók Akadémiája 2021-ben egy fenntarthatósággal és klímavédelemmel foglalkozó rendezvénnyel kapcsolódik a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett, egy hónapon át tartó tudományos eseménysorozathoz, a Magyar Tudomány Ünnepéhez. A program az MTA Székház Dísztermében kerül megrendezésre 2021. november 23-án, de élőben is közvetítik az MTA YouTube-csatornáján. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Program

Moderátor: Török Péter, az MTA doktora, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke, ökológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék)

10.00–10.15: Megnyitó
Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke, kutatóprofesszor (Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet); Török Péter, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke, ökológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék)

10.15–10.40: Klímaváltozás meteorológusszemmel
Kis Anna meteorológus, egyetemi adjunktus (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszék)

10.40–11.05: A fenntarthatóság egyes társadalmi vetületei – létezik-e klímajog?
Kecskés Gábor, a Fiatal Kutatók Akadémiájának vezetőségi tagja, környezetjogász, egyetemi docens (Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar), tudományos főmunkatárs (Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet)

10.05–11.30: A klímaváltozás és az agrárium: Globális kihívások, lokális válaszok
Jámbor Attila, az MTA doktora, a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja, agrárközgazdász, egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet)

11.30–11.55: A klímaváltozás és növényi invázió hatása a beporzó rovarokra
Kovács-Hostyánszki Anikó biológus, tudományos főmunkatárs (Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport)

11.55–12.05: Zárszó
Erdei Anna, az MTA rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese, egyetemi tanár (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet)

Összefoglaló az előadásokról

A klímaváltozás korunk egyik legégetőbb kihívása, mely a természeti környezetre és az emberi társadalomra nézve is nagyon súlyos következményekkel fenyeget. A klímaváltozás nem csupán az átlaghőmérséklet emelkedésének formájában jelentkezik. A bolygó klimatikus viszonyaiban bekövetkező változásokon keresztül a szélsőségesebb időjárási események gyakoribbá válnak, és egyes területeken állandósulhat a vízhiány. Ezekhez a változásokhoz egyrészt alkalmazkodnunk kell, másrészt mérsékelni kell bolygónk melegedésének ütemét. Hazánk az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett területek közé tartozik. Az ország középső, alföldi területei jelenleg is komoly vízhiánnyal küzdenek, mely az elkövetkezendőkben várhatóan tovább fog rosszabbodni. Mindezen problémák hatékony kezelése széles körű hazai és nemzetközi összefogást igényel, melyhez elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók és gazdasági szereplők mellett a lakosság is tisztában legyen a klímaváltozás szerteágazó, helyi szinten is jelentkező hatásaival és mérséklési lehetőségeivel.

Az éghajlatváltozás legszembetűnőbb, az időjárási viszonyok megváltozásán keresztül tapasztalható hatásait már saját bőrünkön is érezzük. Az átlaghőmérséklet emelkedése mellett az extrém időjárási jelenségek egyre gyakrabban fordulnak elő, melyek jelentős természeti és gazdasági károkat okozhatnak. A megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozása elengedhetetlen a jövőben várható veszélyhelyzetek mérséklése érdekében. Kis Anna meteorológus a legújabb IPCC-jelentés alapján mutatja be az elmúlt évtizedekben észlelt éghajlati változásokat és a jövőre valószínűsíthető trendeket. Nagy hangsúlyt helyez az Európára vonatkozó megállapításokra, valamint a változások okairól és a lehetséges megoldásokról is szót ejt.

A klímaváltozás gazdasági és szociológiai vetületei önmagukon túlmutató jogi és politikai kihívások elé állítják az egyes államokat és a nemzetközi közösséget. Kecskés Gábor környezetjogász előadásában a fenntarthatóság társadalmi pillérével, ezen belül elsősorban belső (magyar) jogi és nemzetközi jogi, valamint nemzetközi politikai kihívásaival foglalkozik. Az előadás érinti az államok, illetve egyes nemzetközi szervezetek vonatkozó tevékenységét a klímaváltozás elleni küzdelemben és az alkalmazkodás folyamatában.

Minden változásnak vannak kárvallottjai és haszonélvezői; nincs ez másként az éghajlatváltozás kapcsán az állat- és növényvilág esetében sem. A virágos növények több mint háromnegyedét állatok – főként méhek – porozzák be. Részben a klímaváltozás következtében Európa-szerte évről évre csökken a természetes beporzók száma. Bizonyos inváziós növény- és állatfajok viszont éppen a változó feltételeknek köszönhetően vetik meg lábukat új területeken. Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus előadásában a klímaváltozás és a növényi inváziók beporzókra gyakorolt hatásait mutatja be. A beporzó rovarok diverzitását, elterjedését számos tényező befolyásolja, köztük a klímaváltozás és az inváziós növényfajok előbbitől sokszor független előretörése. Előrejelzések szerint a klímaváltozás hatására egyes vadméh- és lepkefajok jelenlegi elterjedési területük egy részéről visszaszorulhatnak, ami nemcsak Európa déli, de északi részein is jelentősen befolyásolhatja a növények viráglátogatását és így a beporzást. Az inváziós növényfajok szintén jelentős változást okozhatnak az elözönlött területek beporzóközösségeiben, az őshonos növényfajok visszaszorítása és sok esetben az új táplálékforrás-kínálat megteremtése által. Az előadás e hatásokat mutatja be szakirodalmi példákra és saját kutatási eredményekre támaszkodva.

A nemzetközi agrárkereskedelem jelentősen megnövekedett az elmúlt évtizedekben, s e bővüléssel párhuzamosan a környezetszennyezés és az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenségek globális problémaként jelentkeznek. Az agrárkereskedelem mértékének jelentősége ellenére a környezet, a kereskedelem és a mezőgazdaság kapcsolatát feltáró tanulmányok száma korlátozott a tudományos szakirodalomban. Jámbor Attila agrárközgazdász előadásában bemutatja, milyen kölcsönhatások jelennek meg globálisan a klímaváltozás és az agrárium viszonyában, s ezeknek milyen európai, illetve magyar vonatkozásaik vannak. Arról is szó lesz, milyen válaszai vannak a modern mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak a klímaváltozásra, valamint a különböző klímahatások kezelésére.