Hír
A Fiatal Kutatók Akadémiája 2025 végén felmérést készített az NKKP STARTING pályázat 2025. évi nyertesei körében annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a fiatal kutatók munkaviszonyáról és bérhelyzetéről. A 103 fő STARTING_25 nyertes kutató közül 59-en töltötték ki a kérdőívet (57,3%). A válaszadók 67,8%-a nyilatkozott úgy, hogy a befogadó intézménnyel határozatlan idejű szerződésben állt a pályázat beadásakor. A határozott idejű szerződésben álló témavezetők 69,2%-a viszont továbbra sem kapott ígéretet arra vonatkozóan, hogy a pályázat futamideje alatt határozatlan idejű szerződést írhat alá. Ez azért probléma, mert a jogszabályok szerint a határozott idejű munkaviszony összesített időtartama nem haladhatja meg az 5 évet.
A bérviszonyokra vonatkozóan a felmérés azt mutatta, hogy a válaszadók 57,6%-ának fizetése nem éri el a posztdoktorok irányadó bérét, azaz a minimálbér háromszorosát. Ez az arány feltehetően még rosszabb lesz a 2026-os évben, hiszen 2025-ben a nyertes kutatók közel fele nyilatkozott úgy, hogy tervezett magának keresetkiegészítést vagy többletbért a pályázat terhére, ami a STARTING_26 kiírás szerint már nem lehetséges. Előállhat tehát az a tarthatatlan helyzet, hogy a témavezető – más forrás hiányában – kevesebbet keres, mint a pályázatban részt vevő fiatal kutató.
A Kutatási Kiválósági Tanács a „Stratégiai megfontolások a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program kialakításának hátterében” című dokumentumban egyértelműsíti, hogy az NKKP-pályázatok kiírásánál intézményi feladatként definiálja a vezető kutatói álláshelyek és a „versenyképes” kutatói bérek biztosítását.
Ez az elképzelés viszont véleményünk szerint nem veszi figyelembe a jelenlegi magyar kutatási ökoszisztémát, és hátrányos helyzetbe kerülnek azok a fiatal kutatók, akik szűkösebb anyagi forrásokkal rendelkező intézményben dolgoznak (pl. ELTE). A HUN-REN intézmények egy részében ugyanakkor általánosan megfogalmazott igény, hogy a tudományos főmunkatárs alatti kategóriákban a bérek fedezete pályázati tevékenységből vagy vállalati forrásból legyen biztosítva. Amíg a témavezető pályázhatott a saját bérére, addig volt lehetőség ezen különbségek kiegyenlítésére. Az új feltételrendszer mellett azonban alig maradt ma Magyarországon olyan pályázati konstrukció, amelyből fiatal kutatók bérét lehetne finanszírozni a kívánt volumenben. Ha az NKKP és a befogadó intézetek nem változtatnak a bérpolitikájukon, és nem biztosítanak megfelelő nagyságú bért, a hazai fiatal kutatói réteg drasztikus csökkenésével kell számolnunk, és a külföldi posztdoktorok hazahívására sem lesz esélyünk.