Hírek

2024/05/09

A fiatal kutatók és az öregedő társadalom vizsgálata: sikeresen lezajlott a VIII. Fiatal Kutatók Fóruma

A hagyományoknak megfelelően a Fiatal Kutatók Akadémiája idén is az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódóan – immár nyolcadik alkalommal – rendezte meg a Fiatal Kutatók Fórumát (FKF) 2024. május 8-án. Az idei rendezvényen az öregedő társadalom vizsgálata került a figyelem középpontjába.

A holisztikus szemlélet jegyében több, egymástól látszólag távolabb eső tudományterület képviselőit is megszólítottuk a témához kapcsolódóan. Erdei Anna professzor asszony, az MTA főtitkárhelyettese köszöntőjében kiemelte a téma fontosságát, és dicséretesnek tartotta, hogy a fiatal kutatói társadalom már most foglalkozik az időskor kérdéseivel. A délelőtti blokkban öt előadást hallgattunk meg. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Gál Róbert humort sem nélkülöző előadásából a társadalom idősödéséből fakadó problémákat ismerhettük meg, és elgondolkodtató adatokkal szemléltette a magyarországi korösszetételt. Ezt követően a Fiatal Kutatók Akadémiájának három tagja tartott előadást. Pircs Karolina „Bőrsejtből agysejt: Sejtprogramozás alapfokon” címmel vezette be a hallgatóságot a sejtprogramozás alapjaiba, ismertetve a kutatócsoportjával elért legújabb eredményeket is, nevezetesen, hogy hogyan lehet a humán bőrsejteket direkt átprogramozással neuronokká alakítani. Kerepesi Csaba a mesterséges intelligencia segítségével kutatja az öregedést és megfiatalodást, és az általa kifejlesztett program képes fotók alapján megbecsülni az egyén biológiai életkorát. Ez a fejlesztés különösen megmozgatta a hallgatóság fantáziáját, és számos érdeklődő kérdést tettek fel Csaba előadása után. Hungler Sára az életkoron alapuló diszkrimináció munkaerőpiaci hatásait és jogeseteit ismertette. Az előadások sorát ismét a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének egyik tudományos főmunkatársa, Monostori Judit zárta, aki a demográfiai idősödés jelenségéről és az idősek anyagi egyenlőtlenségeiről beszélt.

Az előadásokat követően Hungler Sára, Kerepesi Csaba, Monostori Judit és Pircs Karolina kerekasztal formájában folytatta a beszélgetést, melyet Hartmann Bálint, az FKA vezetőségi tagja moderált.

Bálint felvezetőjében elmondta, hogy az elmúlt 50 évben a születéskor várható élettartam körülbelül 10 évvel nőtt mind a férfiak, mind a nők esetében. A 65–74 évesek egyötöde vesz részt önkéntességben, de a 75 év felettiek is egyre növekvő számban maradnak aktívak. Ezek mellett ugyanakkor a potenciálisan tartós gondozásra szorulók száma a 2016-os 19,5 millióról 2030-ra várhatóan 23,6 millióra, 2050-re pedig 30,5 millióra nő (EU-27). Ezek a társadalmi változások aktív együttműködést követelnek meg az egyes tudományterületek között.

A kerekasztal nyitása is a hazai jó példákat sorolta, úgy mint a HCEMM (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine) kezdeményezést, amely az egészséges időskorhoz kapcsolódó molekuláris biológiai kutatásokat fogja össze. A beszélgetők felvetették, hogy míg az élő természettudományok területén az ilyen jellegű kezdeményezésekhez viszonylag könnyű szakmai kapcsolatokat építeni, addig a társadalomtudományi területeken kevesebb iniciatívával lehet találkozni.

A beszélgetés második felében az került fókuszba, hogy az egészséges időskort támogató intézményi hálózathoz és technológiákhoz a társadalom különböző szegmensei differenciált mértékben férnek hozzá, ez pedig összefüggésben van az országban egyébként is megfigyelhető demográfiai különbségekkel. Egyetértés volt abban, hogy kutatóként törekedni kell az elért eredmények hozzáférhetőségének biztosítására, ugyanakkor többen kiemelték az állam koordinációs és finanszírozó szerepét is.

A kerekasztalt egy könnyedebb témakör zárta: a résztvevők időskori terveit ismerhették meg a jelenlévők.

A Fiatal Kutatók Fórumának előadásairól az MTA honlapján érhető el további tudósítás.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás