Hír
A Fiatal Kutatók Akadémiájának érdekfeszítő délelőtti programját („Multidiszciplináris kutatások, avagy hogyan találnak egymásra kutatási területek” – összefoglaló) követően a délutáni előadások az FKA tagságának sokszínű kutatási tevékenységét mutatták be.
Beke-Somfai Tamás vegyész előadásában elmesélte, hogyan jutott el az elméleti kémiai számításoktól addig, hogy a gyakorlatban is sikeresen létrehozzon egy olyan apró fehérjemolekulát (peptidet), amely önmagát rendezve képes szétrombolni bizonyos baktériumokat, és így ígéretes alapja lehet új típusú antimikrobiális megoldásoknak.
Lencsés Ákos adatgazdász arról beszélt, hogyan vált külön szakmává az „adatgazdászat”: vagyis azoknak a háttérszakembereknek a munkája, akik a kutatók helyett és mellett rendben tartják, tárolják, dokumentálják és újrahasznosíthatóvá teszik a kutatási adatokat, és hogyan épült ki ehhez képzési rendszer és országos hálózat Magyarországon.
Haranginé Lukács Réka geológus azt mutatta be, hogyan lehet Magyarország ma már nem működő vulkánjainak kőzeteiből és „időkapszulaként” működő ásványaiból (pl. cirkon) visszafejteni, hogy egykori magmakamráik ma is létezhetnek-e a mélyben, és jelenthetnek-e a jövőben vulkáni kockázatot.
Ördögné Kolbert Zsuzsanna növénybiológus abba nyújtott bepillantást, hogyan lehet környezetbarát módszerekkel – plazmaaktivált vízzel és lebomló, „nano-kapszulás” anyagokkal – már a magok vagy fiatal növények előkezelésével ellenállóbbá tenni a haszonnövényeket aszállyal és betegségekkel szemben.
Pach Péter Pál matematikus a „Set” kártyajátékkal illusztrálta, hogyan lehet algebrai módszerekkel (különösen a szeletrang-módszerrel) olyan kombinatorikai problémákat megoldani, amelyekben nagy halmazokból kell kizárni bizonyos mintázatokat, például az egyeneseket vagy a számtani sorozatokat.
Szalma Ivett szociológus kutatása szerint Magyarországon a klímaváltozás miatti aggodalom erős, de nem befolyásolja érdemben a gyermekvállalási döntéseket, illetve a férfi narratívákban hangsúlyosabb a technológiai–gazdasági keretezés és a politikai felelősség kérdése.
Tárnoki Dávid László onkológus felvázolta, miként segíti a mesterséges intelligencia a radiológusok munkáját (például daganatok korai felismerésében és a képek elemzésében), és hogyan használják ikervizsgálatokkal kombinálva annak megértésére, hogy a genetika és a környezet együtt milyen módon befolyásolja a daganatos betegségek kialakulását.
Toldy Andrea vegyészmérnök arról beszélt, hogyan lehet epoxi alapú polimer kompozitokkal – különösen égésgátolt, akár újrahasznosítható rendszerekkel – könnyebb, biztonságosabb és fenntarthatóbb szerkezeti anyagokat fejleszteni például repülőgépekhez és szélerőművekhez.
Wilhelm Imola kutatóorvos valóságos mesébe ágyazva mutatta be kutatásait: a „jóbarátként érkező” tumorsejtek apró „mágikus leveleket” – extracelluláris vezikulákat – küldenek az agyi ereket bélelő endotélsejteknek, amelyek ettől működési zavart szenvednek, meggyengítik a vér–agy gátat, és átengedik az áttétképző ráksejteket. A kutatócsoport célja ezeknek a molekuláris trükköknek a feltárása, hogy a jövőben gátolni lehessen az agyi áttétek kialakulását.
Hungler Sára jogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállalók – különösen a pedagógusok és bírák – jóhiszemű, közérdeket érintő kritikáját erős védelem illeti meg a véleménynyilvánítás szabadsága alapján. Elemzése szerint a polgári engedetlenséggel tiltakozó magyar tanárok azonnali hatályú elbocsátása aránytalan szankció volt, hiszen ők a diákok érdekében, valós problémákra hívták fel a figyelmet.
Zsidó András pszichológus kutatása azt vizsgálja, hogyan ragadják meg és torzítják a figyelmünket a félelmetes ingerek, milyen gyors idegrendszeri és fiziológiai reakciókat váltanak ki, és miként segíthet mindez a szorongás és fóbiák jobb megértésében.
Végül Fröhlich Georgina fizikus beszélt arról, hogyan használja az orvostudomány – különösen a sugárterápia – az atom- és magfizikát a daganatok célzott, személyre szabott besugárzására (tele- és brachyterápia), hogyan számolják és kombinálják a dózisokat, és ebben milyen kulcsszerepe van a klinikai sugárfizikusnak – egészen a minőségbiztosítástól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig.
Ahogyan a blokkot moderáló Kun Bernadette, az FKA társelnöke kiemelte, ezek az előadások nem csupán egyéni tudományos eredményeket villantanak fel, hanem azt is megmutatják, milyen irányokba tart a fiatal kutatók új generációja Magyarországon.
A délután így nem csupán előadásokat, hanem egyfajta tudományos panorámát kínált: a laboratóriumok, adatbázisok, archeometriai vizsgálatok, pszichológiai kutatások és mérnöki innovációk egyaránt teret kaptak. A teremben ülők számára világossá vált, hogy a fiatal kutatók sokszínűsége erőforrás és az FKA olyan közösség, amely ezt az erőt képes láthatóvá tenni, támogatni és a magyar tudomány egészének javára fordítani.
Fotógaléria az eseményről (Fotók: mta.hu / Szigeti Tamás)