A közelmúltban publikált adatok szerint a kutatók és mérnökök között a nők aránya hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unión belül. Az alulreprezentáltság mögött több tényező, így strukturális akadályok, a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézségei, valamint a pályázati rendszerek sajátosságai is meghúzódhatnak. A megfelelő támogatáshoz fontos megismerni a kutatók neméből és gyermekvállalással összefüggő helyzetéből fakadó nehézségeit, és objektíven feltérképezni ezeknek a karrierre gyakorolt hatását. A tanulmányban részletesen összehasonlítjuk a főbb európai és magyarországi pályázatok gyermekvállalásból és egyéb akadályoztatásból fakadó kiesések kompenzációjára vonatkozó kedvezményeit. Megállapítható, hogy az EU pályázati rendszereiben nagyjából egységes elveket követnek a korhatárkedvezmények alkalmazása kapcsán, míg a hazai rendszerben jelentős eltérések tapasztalhatók, és a szabályozás összességében szigorúbb, mint az európai pályázatoknál (például: European Research Council vagy Marie Skłodowska-Curie Action). A fentiek alapján javaslatokat fogalmazunk meg méltányosabb és a magyarországi családpolitikai és társadalmi keretekhez jobban illeszkedő támogatási rendszerek és lehetőségek kialakítására. Emellett bemutatunk olyan jó hazai és nemzetközi gyakorlatokat, amelyek elősegíthetik a női kutatók helyzetének javítását és a tudományos életben való aktívabb részvételét.
Full reference: Toldy Andrea, Lázár Zsófia, Barta Veronika, Wilhelm Imola, Gselmann Eszter, Vida Zsófia Viktória,, Kovács Karolina Eszter, Solymosi Katalin (2025). A női kutatók helyzete Magyarországon és az Európai Unióban. Magyar Tudomány, 186:9, 1768–1793.
DOI: https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.9.14
Year of publication: 2025
Outlet: Magyar Tudomány